Nem hiszi, hogy valóban az utóbbi 40 év legjobb bizniszét kötötte a kormány januárban Moszkvában? Vagy nem hisz a zöldeknek? A közgazdászoknak? A mindig huhogóknak? Itt a megoldás arra, hogy saját maga számolja ki, mibe kerül majd nekünk az új paksi atomerőmű!
Megtárgyalta a kabinet a magyar és az orosz kormány közötti, a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozását szolgáló államközi hitelmegállapodást – mondta Giró-Szász András szerdán.
Az Együtt-PM azt követeli, hogy Áder János köztársasági elnök ne írja alá a paksi atomerőmű bővítéséről csütörtökön elfogadott országgyűlési határozatot, helyette kezdeményezzen népszavazást a kérdésben.
Érvek helyett inkább hitvitát folytat a kormány az utóbbi napokban az új paksi atomerőmű építésével kapcsolatos meggyőzésben. Mivel az Oroszországgal kötött paktum érdemi részéről már alig-alig esik szó, sorra vettük az utóbbi napokban érvként hangzó állításokat, és megpróbáltuk azokat köszönő viszonyba hozni a megismerhető valósággal. Íme.
Hiába kereste fel több zöldszervezet is a napokban Sólyom Lászlót, a volt államfő elhárította a közös állásfoglalást a paksi bővítés ellen - írta meg a Magyar Narancs. Az LMP tudott arról, hogy Sólyom összeférhetetlennek tartja korábbi posztjával a részvételt politikai rendezvényeken, ezért nem is hívta a szombat esti demonstrációjára, értesült a hvg.hu.
Az új paksi atomerőmű építéséről tárgyalhat kedden, és akár évtizedekre is megkötheti a magyar energetika kezét a miniszterelnök, ha Moszkvában kötelezvényt ír alá Vlagyimir Putyin asztalánál.
A magyar nukleáris erőműpotenciál felfutásáról évek óta egyre erősebben vizionál a regnáló kormányzat. Azt ugyan továbbra sem lehet tudni, hogy az „évszázad beruházása” milyen pénzből épülhetne meg, a napokban azonban világossá vált, hogy az új atomerőműből származó „olcsó áram” legalább a duplájára emelné a jelenlegi árakat.
Van ilyen olvasata is annak, hogy a szlovák kormány október végéig meghosszabbította a tárgyalási határidőket a Roszatom konszernnel, melyek a bohunicei atomerőmű új energiablokkjának építésében való részvételről zajlanak.
AZ Európia Parlament magyar képviselője saját Facebook-oldalára írta ki a legújabb eu-s infókat a nukleáris erőművek építésével kapcsolatban. A britekre megszorítás várhat, Orbán új orosz atomerőművére meg vizsgálat.
Összesen 9,6 GW teljesítményre lesz képes az a nyolc reaktor, amit a hétfőn, Bécsben megkötött dél-afrikai és orosz kormányközi megállapodás szentesített. Az oroszok a helyi vállalatoknak adott munkák és a 10 milliárd dolláros megrendelés kártyáját is kijátszották.
Szakmai civilszervezetek írtak nyílt levelet a köztársasági elnöknek Paks II. ügyében.
Mivel a kormány megtagadta az Energiaklub adatigénylését a Paksra tervezett új atomerőmű építésével kapcsolatban, a szakpolitikai intézet – a jogi ügyeit képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezettel együtt – beperelte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM). A cél, hjogy az orosz-magyar szerződés mögött álló részleteket és számításokat mint közérdekű adatokat nyilvánosságra hozatalra kényszerítsék.
Hamis műszaki adatokat adott meg egy atomerőmű-típusra vonatkozóan az Egyesült Államok Atomenergia Hivatalának a GE-Hitachi (GEH). Megfizet érte.
Moszkva adókedvezményeket és a korábbiaktól biztosabb garanciákat akar Ankarától az akkuyui atomerőmű-építési beruházással kapcsolatban. Az eddig török részről is csak örömtelinek mutatott beruházással kapcsolatban kiderülhet: az ország első atomerőmű-építési projektje mégsem lesz fenékig tejföl.
A világ második legnépesebb országában égetően nagy szükség van óriási mennyiségű plusz árammennyiségre. Indiában ezt atomerőmű építésekkel látják biztosítothatónak - nem feltétlenül függetlenül attól a ténytől, hogy az ország katonai teürleten is rendelkezik nukleáris potenciállal. Az orosz segítséggel épülő Kudankulamban a napokban az első új blokk termelésbe állt.
Sorra vette, és egymás után meg is cáfolta azok a hangzatos téziseket egy szakblogger, melyekkel főleg a politikusok és az érintett cégek illetékesei egy ideje arról akarják meggyőzni a közvéleményt, hogy a 3-5 ezer milliárd forintba kerülő nukleáris erőművi építkezés ésszerű és ideális választás a jövőbeli energiaigényeink kielégítéséhez. Nem, nem az! – állítja az Energiagorilla blog.
Három év múlva helyezheti üzembe Oroszország a világ első úszó atomerőművét, ami energiával láthatja el a nehezen elérhető területeket. A technológiát 50 éven keresztül tesztelték extrém sarkvidéki körülmények között.
Bulgária végérvényesen lemondott arról, hogy megépítse a belenei atomerőművet, az ország második nukleáris erőművét. Az első viszont alig harmadkapacitáson működik.
